igy készül egy katasztrófa II.

igy készül egy katasztrófa II.

Létrehozva 2013. szeptember 28. Utoljára módosítva 2017. január 11.
Írta: Bartos Péter
 Így készül egy katasztrófa II.

Kérem a cikkel, vagy az ilyen munkákkal kapcsolatban NE telefonáljon! Írjon e-mailt!

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

( Napközben dolgozunk, nem tudunk megfelelően oda figyelni a telefonos jelzésekre, nem biztos, hogy fejbe tartjuk a jelzését, mindamellett valószínű, hogy  kérni fogunk Öntől fényképeket, tehát úgyis kell e-mail küldenie.)

Ha csak tanácsot, információt akar kérni, nem akar rendelni, akkor is írjon e-mailt!

KÉRJÜK!

 

 

 

A hiba feltárásáról jelentés készült (térítésmentesen!!!). A jelentésben foglaltakkal kapcsolatban tudomásom szerint nem tettek intézkedést. Az anyagot azért tesszük közzé, hogy bemutassuk, milyen hibákat követnek el az építők, és milyen felelőtlenek a lakók saját vagyonuk, épségük tekintetében. Ugyanekkor nem kerülhető meg mások felelőssége, hiszen hol volt  a tervező, hol volt az átvételért felelős műszaki személy?

Az épület valahol Magyarországon található, egy volt szovjet laktanyaépület, melyet 2001 körül átépítettek és társasházzá alakítottak. Az épület erdetileg lapos tetővel készült, amit átépítéskor lemeztetővel láttak el. A tető egy részletét időközben letépte  a vihar, így azt újjáépítették. A tetősérülés okát ugyanekkor nem szüntették meg, így csak idő kérdése, mikor fog ismét repülni a tetőt.

Ime az okok amik a következő katasztrófa előidézői lesznek.  (Szövegek a képek alatt.)

 

01_vazlat.jpg 

Az épület tetőkialakításának sémája az 1-es vázlat szerint. A talpszelement rögzítő csavarok lazák, a középszelemen nincs lefúrva a födémhez. A 2-es vázlat a Lindab előírása az ilyen fedésű átépített tetőkre vonatkozóan. Megjegyzendő, a Lindab előírás nem fa, hanem fémgerendázatú tetőre vonatkozik. Álláspontom szerint a faszerkezetű talpszelemen biztos lefogatása a falazat tetején nehezebb mint egy acélgerendáé lenne, tehát a tető rögzítése céljából a mostani kialakítás rosszabb mint a Lindab elvárása. (Nem az a baj önmagában, hogy nem úgy van megcsinálva mint a Lindab előírása, hanem az, hogy a Lindab kialakítása egy buktatót azonnal kiküszöböl. Például miért hívjuk szendvicspanelnak az ilyen panelokat? Nos azért mert olyan mint  a szendvics. A külső, és belső betonfelületek között hőszigetelő anyag van. Ellenőrizte valaki , hogy ennél az épületnél nem-e a hőszigetelésbe van lefúrva a talpszelemen csavarja?)

 

 

 

06_DSCN8824.JPG

 

Talpszelemen anyarögzítés nélkül. 

 05_DSCN8822.JPG

  Az ácskapos a régi szigetelő lemezbe van beverve! 

 

 04_DSCN8933.JPG

 Látszólag nincs meghúzva a csavar. Csavarhúzóval feszettünk az anya alá, és a tető síkjáig ki tudtuk húzni a csavart. A tetőt megemeli a szél, vele együtt emel egy kicsit a csavaron, és az alján lévő -vélhetőleg- HILTI tiplin. Aztán elcsendesedik a szél a tető megnyugszik, és "visszaül" a falazat tetejére. Igen, de a  tipli feszül, ezért visszafelé nem fog engedni. A következő nagyobb szélvihar megint emel egy kicsit  a tetőn és a csavaron, ami megint kijjebb kerül egy kicsit. És ez így megy jóideig, aztán ha a csvarok többsége csak díszenk lesz a helyén alkalomadtán egy erős széllökés leemeli a tetőt.

 

 Attól függően, hogy a tető "mekkorát" mozog, a szelemenek alatti ékek kipotyognak helyükről, ami gyorsítja a csavarok fellazulását.

07_DSCN8826.JPG

 

03_kozepszelemen.JPG

 08_DSCN8827.JPG

 

A fenti vázlaton jelölt közép szelement tartó oszlop. Jóllehet a tető stabilitását nem oldaná meg  önmagában a középszelemenek szabályos rögzítése a födémhez, de azt feltétlen eredményezhetné, hogy a tetősérülés esetén nem az egész tető sérülne. Itt azonban a középszelemen sincs rögzítve. Sehol nincs. Tehát az oszlop nincs rögzítve a papucsfához, és a papucsfa nincs a födémhez lefúrva.

A kép közepén láthatunk egy utólag beépített menetes szárat. Ezt minden bizonnyal akkor építették be, amikor a tető egy részét letépte a szél. Vélhetőleg úgy gondolták, ez elégséges a rögzítés megerősítéséhez. Ez a rögzítés annyit ér, mint egy halottnak a csók. Ahhoz hogy megértsük miért nem ér semmit még egyszer meg kell nézni a vázlatot.

 

01_vazlat.jpg

A vázlat alján látható födém rétegrendje metszetben. Ez az épület nem a magyar szabvány szerint épült. Ennek az épületnek a födém hőszigetelése más, mint a magyarországi panel éplüteké, ugyanekkor egy utólagos ferde tető kialakítása szempontjából igen rossz, mert nincs megbízható rögzítési lehetőség a födémen. A régi lapostető szigetelés alatt 50 mm vastag misungos malter simítás, az alatt 200 mm perlit beton, majd 80-100 mm erős beton födém, 600 mm légrés, és a lakások mennyezetének födémbetonja.

Képileg ez így néz ki;

02_retegrend.JPG

A kép alján látható egy kettős nyílású vasajtó. Az a lakások mennyzeti födémjének alsó síkja. A függőleges friss vakolt fal az átépítéskor készült avval a céllal, hogy a 600 mm-es légrést elfalazzák (pl. ne tudjon oda bebújni egy gyerkőc). A vakolt fal fölött a fölső födém, a sötét sáv a perlitbeton, majd a malterszínű misungos lejtésadó kenés, és a tetőszigetelés fekete sávja. Ez a rétegrend azt jelenti, hogy a tetősíktól kb. 300 mm mélyre kell fúrni a csavarokat ahhoz hogy kemény beton fogja azokat. Lépjünk vissza az előző képhez.

 

03_kozepszelemen.JPG

A lefogató csavar tetején egy "U" alakú villa, ami át van csavarozva a szarufán. Az "U" villa fölső vége kb. 50 mm-re van a fólia síkjától. Ebből az következik, a csavar maximum 150 mm mélyen van a födémbe fúrva. Miért? Egyrészt azért, mert beépítéskor egy 600 mm magas padlástérbe 600 mm-es csavart tudok függőlegesen tartani, hiszen ott a tetősík, nem férek el a csavarral. Fúrok egy lyukat  a födémbe, (mélyet nem tudok fúrni, mert a fúrógép sem fér el a padlástérben) bele a tiplit, bele tekerem a csavart, majd a csavarra ráhegesztem az "U" villát, és átfúrom a szarufán. A csavar biztonságos rögzítéséhez 300 mm mély lyukba kell a csavart elhelyezni. Ez nem így van itt. Ezek a csavarok a perlitbetonba vannak lefúrva, amit kézzel el  lehet morzsolni, hiszen ez hőszigetelő anyag, nem tartásra méretezett betonréteg. Ez az utólagos rögzítés semmit nem ér.

A tető megbízható rögzítése utólagos munkában nem olcsó. A társasház napkollektorok elhelyezésére gyűjtött a hiba feltárásakor, ami érezhetően jobban lázba tartotta a közösséget, mint a tető állapota. Így viszont nem csak a tető fog repülni, ha így marad a kialakítás.

Tulajdonképpen nem értem én ezt a dolgot. Ha egyedül lakom a házamban, azt időnként átnézem, ütemezem a szükséges megelőző javításokat. Átgondolom mire költök, mit veszek előre, s jóllehet hibázhat az ember a tervezésnél, de olyat nem láttam, hogy értelmes ember figyelmen kívül hagyja az intő jeleket. Ha meg kollektíven vagyunk tulajdonosok néha úgy tűnik meggágyulnak az emberek. A következő részben ugyan ezen lakótömbről lesz szó, és aki vitatja a mostani -nem általánosító-megállapításom, vélhetőleg igazat fog adni, ha azt is elolvassa.

A folytatás itt található.

Vállaljuk ilyen hibák feltárását, javítási technológia kidolgozását, esetleg a javítást, vagy a javítás minőségének garantált ellenőrzését. ( A vállalás -igény szerint- magába foglalja felelős műszaki vezető biztosítását.)