2010 a változás éve

2010 a változás éve

Létrehozva 2013. szeptember 28. Utoljára módosítva 2013. szeptember 29.
Írta: Bartos Péter

 Lassan vége a 2010-es évnek. Immáron a második kemény válságos évet tudhatjuk magunk mögött. Számadással tartozunk önmagunknak, ami megkönnyítheti a jövő fogadását. Persze -mondhatnánk- mi szükség erre, hiszen ugyan úgy kell tanulnunk, dolgoznunk holnap, mint tegnap tettük. A naptár fordulása e tekintetben csak formaság.

Nem tanulhatunk úgy, mint tegnap, s dolgozni sem szabadna úgy mint tegnap, mindent jobban kell tennünk, mert nem lesz esélyünk a sikerre. Fel kéne ismernünk, a válság -ha már adja magát- inkább a kényszerből adódó lehetőségként késztessen , sarkalljon, s ne istencsapásként fogjon vissza, vagy béklyózzon meg. Nem biztos, hogy sikerül jól kijönni a nehézségekből, de kötelező megpróbálni. Itt a LÉT a tét.

Szerencse, véletlen, tudatos célratörés, vagy csak a beérés folyamata az ami a Cégünkkel kapcsolatban szóba hozható 2010-ben. Ami másoknak a bukás vagy sínylődés éve, az nekünk soha nem látott új távlatok lehetőségének az esztendeje. Pedig nem csináltunk semmi irtózatosat, nem találtuk föl a langyos vizet, csupán összegyúrtunk pár korábban kipróbált módszert, metodikát, felismertük az ebben rejlő esélyt, és éltünk a véletlenül adódott lehetőséggel. Úgy véljük irtózatos kockázatot vállalva, páratlan dolgot hoztunk létre (ez a "páratlan" a  piacon nem rossz), mely nem létezhetne teljesen új és korrekt üzleti partnereink nélkül, nem létezhetne e honlap nélkül, és ne tagadjuk, nem létezhetne a rendetlen megrendelők következetes "üldözése" nélkül. Mindezek mellett a "legeslegfontosabb" a tanulás volt. Naponta akár 8 óra.... és ezt fizették.

Nagyobbat változtunk idén, mint az elmúlt 25 évben bármikor.  Csak június óta több megrendelést kellett elhárítanunk, mint amennyit egy évben el tudnánk végezni, miközben több munkalehetőségünket igyekeztünk ellenszolgáltatás nélkül kiközvetíteni szabad kapacitással rendelkező korábbi versenytársainknak. Eddig dönthettünk melyik munka az amiben részt kívánunk venni, mára viszont döntenünk kell, mert képtelenség mindenhol ott lenni, mindenkinek megfelelni. Nem könnyű, sőt sokszor fájó, de ezt is meg kell szokni.

 Meggazdagodtunk? Lógatjuk csak a lábunkat?..... A fenéket! Ennél fontosabb szempontot tartva szem előtt döntöttünk, és léptünk. Talán a következő 25 évünk a tét.

Meglepetésnek, bíztatásnak is szánom majd a krónikát, melyet legkésőbb az ünnepek alatt felteszek ide. Miért írtam akkor most? Olyan ez mint az ajándékozás. Aki kapja az várja, és találgatja mi lehet a meglepi, aki adja az pedig azért szorít, hogy sikerüljön meglepni a másikat.

Bartos Péter

az ígért KRÓNIKA