különleges ázás (panel1)

különleges ázás (panel1)

Létrehozva 2013. szeptember 28. Utoljára módosítva 2014. január 31.
Írta: Bartos Péter

 

 

  A technológia árjelzése az anyag végén.

Különleges ázások a lakásban
ANAKONDA technológia
Bartos Péter
Tatabánya
06-20-9-684-527
„Vödör a csillár helyén”

Mottó;

" Paraszti ésszel a nagyvárosi rengetegben, avagy komoly dolgokat, csak vidáman lehet alkotni."


Az itt bemutatásra kerülő hibafeltárás, és megoldás az un.  „kemény panelos” építésű lakóházak akár száraz, csapadék mentes időszakban történő ázás hibáit részletezi, bemutatva a több éves hibafeltárást, kísérletezést, melyek elvezettek a sikeres megoldáshoz.
Ezek az ázások ősztől tavaszig jelentkeznek.
 
Kép1 .... az ilyen épületeknél jelentkeznek ezen ázások:

 kp1.jpg
 Azért tartom fontosnak bemutatni azt az utat, amin keresztül eljutottam a végleges megoldáshoz, mert ha csak a végeredményt jelezném, nyílván hitetlenkedve elhessentené az olvasó a megállapításaimat, …mondván ez képtelenség, valami más oknak, és megoldássorozatnak kell a háttérben lennie.
Végig jártam én is a kétkedés minden formáját, mint ahogy a bizakodás is mindig jellemezte az útkeresésem.
Elöljáróban annyit: a kísérletek Tatabányán folytak. 4-6 lakóépület esetében 2000 és 2003 között. 2004 volt az első olyan év, amikor a több mint 22 éve ázó G22 10/39-es lakás először nem ázott, addig viszont száraz, hómentes téli időszakban a lakások egy része és a lépcsőház ekként nézett ki;
 2-4. kép

kp2.jpg

 kp4.jpg
 
kp3.jpg
 

A lakó ingerültsége talán érthető volt, hiszen évek óta ilyen körülmények között teltek téli hónapjaik. Nem akarom elhallgatni azonban, hogy tulajdonképpen csak azért kerestem számtalanszor a hibát, és annak megoldását Náluk, mert érdekelt az ok, és a javítási lehetőség. Üzletileg, emberileg és idegileg megismételhetetlenül rossz emlék az egész munkasorozat.

(Anekdota;

Jártam olyan lakásban, ahol a lakók komoly evolúciós átalakulásként reagáltak az ilyen problémára. Csillárjuk Nekik sem volt, viszont, hogy ne kelljen vödrözni csináltak egy csatornácskát a mennyezet közepétől a falig, ahova meg fölakasztottak egy üdítős palackból készített tartályt. Ha úgy veszem, fillérekből alkottak egy keringtető szivattyú nélküli csobogót. A lakó nagyon büszke volt-e megoldásra,...csak hát ugye néha ki kellett vinni a flakont, ha megtelt vízzel. Mondtam neki, ha megfogadja a tanácsom, nem kell többet kivinnie a flakont. Mivel komoly érdeklődést tapasztaltam részéről, kiböktem a javaslatomat;...oda kell tolni a flakon alá egy nagyobb cserép virágot, aminek a lombja eltakarja az egész buherált vízgyűjtőt. Nem is fog látszani, meg locsolni sem kell.... oszt had jöjjön az EU.)


A G22-es házban a /szándékosan nem írom ki a pontos címet/ a kérdéses lakás fölött a tetőszigetelés tökéletes –új- állapotban volt, miközben a lakás  jelentős mértékben ázott.
Először is fontos volt teljesen megbizonyosodni arról, hogy a tetőszigetelés kifogástalan állapotban van-e. Ennek a legegyszerűbb módja a tető elárasztása; 

 Kép5
kp5.jpg

 

 

 

  Mivel az árasztás után nem jelentkezett ázás, a szigetelés hibája kizárható volt.

Igen, de akkor honnan jut a víz a szerkezetbe?
Az ilyen épületeknek „két teteje” van, tehát dupla födémesek. Az alsó födém a lakás mennyezete, míg a fölső födémen van a csapadék elleni szigetelés. A két födém között légrés található, amit oldalról lyukak szellőztetnek át.
Ki akartam zárni  annak a lehetőségét, hogy az oldalsó lyukaknál jusson be a víz a födém közé, ezért azokat úgy takartam alumínium lemezzel, hogy eközben a szellőzés biztosított maradjon;

 Kép6 

(Elnézést, de néhány digitális kép sérült az anyagban. Ez attól van, hogy az ellenség keze betette a lábát ide is.)
 

kp6.jpg

A hiba ezek után is fenn állt.
Megkértem a lakókat, ha ázást tapasztalnak, azonnal jelezzék azt.
Az egyik ilyen esetkor –az alábbi képen jól látszik, száraz idő volt a fotó készítésekor- alaposan áttekintettem a tetőt, és azt tapasztaltam…

 Kép7 
  

kp7.jpg
   

 

 a száraz erkélytetőre csöpög a kicsapódó pára a lemezzel takart szellőző lyukakból.
 
Átfúrtam a födémet, és ellenőrző méréseket végeztem:
  Kép 8
kp8.jpg

 
 

Kép9

 kp9.jpg

 Kép10 
  kp10.jpg

 A födém alatt 16 Celsius foknál közel 85%-os páratartalom, miközben a külső hőmérséklet                      "–8 Celsius" és száraz minden!!!!!
Szétszereltünk egy szellőzőgépet, bebújva annak aknájába, lyukat véstem az akna oldalába, hogy beláthassak a két födém közé;

Kép11

kp11.jpg

 

Kép12

kp12.jpg
 

Kép13

kp13.jpg

 Kép14

kp14.jpg

 Ezt láttam;

 

Kép15

kp15.jpg

 A fölső födém alja csucsogott a víztől, ahol a hőszigetelés hiányzott.
Rájöttem, a két födém közötti szellőző lyukakon a külső légtér párája lecsapódik a fölső födém aljára, ahol nagy hidegben lefagy. Amint enyhül az idő, -mondjuk a külső hőmérséklet mínusz 3-5 fokra- (számít a szélerősség is persze) a födémre alulról lefagyott pára elkezd megolvadni, mert a lakásokból fölfelé távozó/megszökő meleg a födém közötti légrést +8,+15 fokra melegíti föl.
A fölső födém kialakítása miatt, a megolvadó pára elkezd becsorogni a lakások adott falai, paneltoldásai felé. Az ázások a mértani közép irányába erős, és csak elvétve jelentkeznek a tetőszéleken. A víz aztán innen lecsöpög az alsó födémre, onnan pedig köszönés nélkül jut a lakásba.
/Ehhez a felismeréshez volt szükség közel 2 évre a kísérletek során. Innentől gyakorlatilag „már csak” a műszaki megoldást kellett megtalálni a víz kezelésére/.
Nem tudtam semmit, mennyi víz halmozódhat föl, mennyi hő kéne a födém harmatpont fölötti fűtéséhez.
/Nem segített semmit a szakértőkkel folytatott egyeztetés sem ez ügyben. A legtöbb segítséget az a Barátom adta ebben a fázisban, aki legalább nem nevetett ki amikor végig soroltam neki az ekkor már 2 éve folyó munkák eredményét, tapasztalatát. Átnéztem néhány szakértői véleményt amik az ilyen ázásokra vonatkoztak. Volt aki páratechnikai problémára tippelt, de a hibát akként jelölte, hogy a lakásokból „valami úton” följut a pára a födémbe, ahol lehűl, kicsapódik és visszafolyik. Azt tapasztaltam, hogy őszinte legyek, a szakma nem érdeklődött, és nem is igazán gondolkodott az ilyen problémákon.
Azt tehát már tudtam a pára a külső térből /”utcáról”/ jut a födémek közé.
 
Megpróbáltam a lakások hulladék hőjével fűteni a födém közötti légrést az alábbi módon:
 Kép 16 (födémfűtés Kelet-európai módon)

kp16.jpg

Addig nem volt semmi probléma, amíg a gép kapcsolója szét nem égett .Utána viszont a helyzet rosszabb volt, mint előtte, mivel a lakásokból befútt levegő erősen párás, így leállás után szinte hatványozottan jelentkezett a hiba .Gyakorlatilag lefagyott a két födém közötti légrés.
Minden szerkezeti elemből, szellőzőből jégcsapok lógtak, vagy lederesedtek azok (igen, ezt elk..tam);

 Kép 17; durva1 

(alias;vazze1!)

kp17.jpg

 

Kép18  durva2  

 (alias;vazze2!)

kp18.jpg

 

Kép 19 (lent). A képen egy un. párakiegyenlítő csőszáj látható, amin keresztül belátunk a fölső födém alá. Látható, hogy a betonacélok környezete teljesen le van fagyva. 

kp20.jpg

 

 20-as kép.

Ez a párakiegyenlítő cső "kupakja", (teteje) amit a 18-as képen a szellőző tetején láthatunk.

kp19.jpg


 

A fűtési megoldás tehát megbukott (engem pedig a lakó majdnem megvert, meg a polgármester haverjával fenyegetett...szóval szörnyű volt...na)
Csökkenteni akartam a födém közé bejutó levegő mennyiséget, mert így csökken a  bejutó  páramennyiség is, ezért üveggyapottal kb. 90%-ban lefojtottam a nyílásokat:

 

Kép21

kp21.jpg

 

Csökkent az ázások mértéke.

(Megjegyzem; nem kell lezárni az oldalsó szellőző nyílásokat.)
Elkezdtem tapogatózni a bányamentőknél olyan habanyag ügyében, melyet a  bányatüzek        lefojtásához használnak.

Hamar elvetettem a megoldási lehetőséget, mivel egy épület födém közötti légrésének „behabozása”       1 millióba is bele került volna, nem is  beszélve  arról, ha  valami rosszul    alakul, a habot           megkötése után, már nem lehet eltávolítani.

Valami "Rubik kockás" (olcsó és egyszerű, ugyanekkor  "király!" ) megoldást    kellett találni.
Véletlenül jutott eszembe gyermekkorom homokozós időszaka, amikor is csodáltam a  homokot,       milyen sok vizet ("vizet") el tud nyelni, anélkül, hogy túltelítetté válna.
Sóskútról, és Vértesszőlősről  /meg van az oka, hogy miért innen/ homokot hoztam, és üstházban kiszárítottam.

 kp211.JPG

 kp212.JPG


Kiszámolt helyeken lyukakat fúrtunk /nem megy nekem, hogy egyes szám első személybe rögzítsem       a történéseket/ a födémbe és félredobva a bonyolult házilagos befúvató gépünket az alábbi módon homokot juttattunk a födém alá:

kp213.JPG

 fenti kép: a fölösleges homokbefúvó

Kép22

kp22.jpg

 

Kép23

(a koszos vödrök hada bevetésre vár)

kp23.jpg

 

 

Kép24

kp24.jpg

 

Kép25-32

(jó levegő...tiszta munka)

kp25.jpg

 

 

26.JPG

 

27.JPG

 

28.JPG

 

29.JPG

 

30.JPG

 

31.JPG

 

32.JPG

 

 

A homokkal feltöltött lyukakat aztán lezártuk szigetelő lemezzel.
/Kihagytam az ismertetésből néhány munkafázist, ami utólag nem szükséges a probléma     megértéséhez, de a most jelzett hibakezeléssel egy időben folyt. Ilyen például; az épület teljes szellőztetési rendszerét átalakítottuk akként, hogy nem szükséges a szellőző gépek üzemeltetése. Ez önmagában egy 4 lakásos lakóépület esetén évi kb. 30000 forintos villanyszámla csökkenést eredményez. Megnézem!

A homok a következőként „üzemel” a probléma jelentkezésekor :
Az oldalsó szellőzőknél beáramló párás hideg levegő  továbbra is lefagy a fölső födém alján, tehát ennyiben nem oldottuk meg a problémát.
Enyhülés esetén ugyanúgy olvad a pára mint eddig. /Mire vagyunk akkor oda …mondhatnánk?/
De…amikor megolvad a pára, és „elindul” a fölső födém alján a lejtés irányába, akkor útjába kerül a homok, ami a két födém teljes „vastagságában” kitölti a teret.
/A lyukak az ázás helyek fölött vannak. A homok a födém közötti teret lyukanként kúp formában tölti ki. A kúpok alja egymásba ér, tehát a teljes ázás vonal fölött homok található./
A homok felissza a rá csöppenő vizet, mindaddig, amíg a fölső födém aljáról minden víz el nem távozik. Csak annyi homok feltöltése szükséges a födém alá, ami kb. két fagyás- olvadás ciklus vizét képes felinni, anélkül, hogy túltelítetté válnának a homokkupacok.
A homokból a víz ugyanis nagyon egyszerűen távozik. Ahogy enyhül az idő, és fújdogálni kezd a  szél, az oldalsó lyukakon beáramló levegő kiszárítja a homokot…majd kezdődhet a ciklus újra.
Ilyen egyszerű (utólag!) tehát  a lakáson belüli ázás megszüntetése. Az ázást okozó "hiba" okát -a páralecsapódást- nem szüntettem meg, de ez kit érdekel? (Megjegyzem; nem hiba a pára lecsapódása, az inkább csupa-csupa fizika, így tehát a megoldás egy kicsit inkább cselezés.  Hagyjuk a párát, had örüljön magának, viszont a lakásba ne kelljen miatta vödrözni.)

Becslésem szerint az ilyen panelépületek 20-25%-ánál jelentkeznek hasonló gondok, ami a fűtési    energia „sóher” betáplálása miatt csak növekedhet a jövőben.
A probléma tulajdonképpen nem csak az, az  ilyen hibák esetében, hogy évekig, évtizedekig ázik a     lakás, hanem az is, hogy a lakók abban a hiszemben vannak, a tető rossz, szigetelni kell!
Leszigeteltetik a tetőt, és ugyan úgy áznak tovább.
Minden ilyen jellegű javításom olyan tetőkre vonatkozott, ahol minimum az egész lakás fölött     1 évvel korábban jól kijavították a szigetelést.
FÖLÖSLEGESEN KIDOBOTT MILLIÓK. Ez a másik probléma.
Háááát ennyi.
Egy jó tanács!
Aki fölső emeleti lakást akar vásárolni, az soha ne nyáron vegyen kéglit. Ismerek olyan hasonló ázással bíró lakást, amelyet 20 év alatt 9 lakó lakott. Mind  nyáron vette, és mind nyáron adta tovább, mert akkor el lehet tüntetni az ázás nyomokat egy festéssel, aztán ha télen az új lakó reklamál, széttárt karokkal mondja ;nálunk ilyen nem volt, biztos rossz a szigetelés.

Természetesen a fenti technológia alkalmazása megfelelő rákészülést, és tapasztalatot igényel.
Jelen eljárást bárki szabadon használhatja, de ha az eredeti technológia kell, mely a további     buktatókat is kikerülheti akkor ;

Bekerülés: 2010 (helyben)  64.800 Ft +ÁFA 1 lakás 2 helyiség



bthbs.com

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. 

Figyelem!
Sokat segíthet a probléma megoldásában, ha a lakás ázáskor digitális képet készítenek a lakás belső hibájáról, és a tetőszigetelésről pillanatnyi állapotáról.

 

Megjegyzés; 2004 telén a legdurcásabb lakó elnézést kért korábbi ingerültségéért, s tulajdonképpen akár baráti kapcsolatba is kerülhettünk volna.