megrendelő ellenőriz

megrendelő ellenőriz

Létrehozva 2013. szeptember 28. Utoljára módosítva 2017. április 27.
Írta: Bartos Péter

A javítást követően a sikerre várás ekként zajlik ha nem locsolásróba alkalmazásával, hanem a Megrendelő ellenőrzi a javítás eredményét:

A javítást követően  "Ellenőrzésre történő felhívás" tárgyú levelet küldünk a Megrendelő email címére, megjelölve mely munkák készültek el. Ugyanekkor kérjük ezek utóellenőrzését az időjárás függvényében. Megrendelő köteles a sikertelen javítást azonnal jelezni, ha a javítást követően észleli azt. 

Az időjárástól függően a későbbiekben (sikerre várási idő elteltével) "Nyilatkozat kérése" tárgyú emailt küldünk Megrendelő email címére, melyre nyilatkozni kell, sikeres, avagy nem sikeres a javítás. Elvileg nem fordulhat elő, hogy nem minősül sikeresnek a javítás, hiszen a sikertelenséget azonnal jelezni kell ha a hiba nem szűnik meg a javítást követően, így amíg az nincs kijavítva nyilatkozat kérés sem érkezhet a Megrendelőhöz. A nyilatkozat ezirányú kettős válaszadási lehetősége viszont szükséges többek között azért is, mert sok esetben más a Megrendelő és más a nyilatkozó. Erre jó példa egy garanciális probléma átvállalása a Megrendelőtől, amit így a Megrendelő megbízásából, de más gazdasági szereplőnél kell elvégezni. Belép tehát egy harmadik fél, akinek nyilatkozat tételi jogát nem célszerű eleve korlátozni. Az már más kérdés, ha Ő mulaszt. Általában az ilyen esetekben a harmadik fél a szenvedő alanya a hibának, így érdeke a sikeres lezárás. Ritkán, de előfordul, hogy a harmadik fél elzárkózik a nyilatkozattételtől, ez azonban a munka lezárását nem befolyásolja, hiszen ha hibajelzést a javítás után nem küldött, hibára nem hivatkozhat.

 Amennyiben az ellenőrzésre felszólított, majd nyilatkozattételre felhívott  nem nyilatkozik a jelzett határidőre -és nem menti ki magát előre- a javítást sikeresnek tekintjük, és a munkát lezárva, a számlát oda küldjük, ahonnan a mukavégzésre felkérés érkezett.

Okkal merül föl a kérdés miért szükséges ez a nyilatkozatósdi? Azért mert ez igazolja a javítás sikerességét. Sok esetben több milliós visszatartott bankgaranciák kifizetése, vagy visszatartása múlik egy -egy hiba sikeres vagy sikertelen javításán. Ha sikeres a javítás  elégedett velünk a Megrendelőnk, Ő hozzájuthat a zárolt összeghez, az épület használója, tulajdonosa meg egy problémával kevesebbel küszködik.

Megjegyzés:

Sajnálatos helyzet, amikor a Megrendelő és az épület tulajdonosa, használója (harmadik fél) között elmérgesedett a viszony. Ennek van, hogy mi isszuk meg a levét például így:

Egy Megrendelő ( a generál kivitelező ) megbízott minket kezdetben 30-40 hiba javításával. A munkák megkezdése előtt hármas körben (Megrendelő, bthbs.com, és az üzemeltető) egyeztettek a felek a szabályokról, módszerekről. A munkák ütemezve hónapok óta zajlottak. A kb. 90%-os készültségi szintjén ( eddigre 175 hiba javítás történt meg )  az üzemeltető fél egyoldalúan megváltoztatta a szabályokat (bebocsátás, kulcsadás, kísérőre várás) akként, hogy adott esetben jelentős tétlenségi várakozásra kötelezett volna minket. Mivel állásidőt nem akartak fizetni, viszamondtuk a munkavégzést, a hibák javítása nem fejeződött be, ami nyílván vitát okozott a két fél között. (Egyszerűen fogalmazva, arról volt szó, hogy az üzemeltetőn keresztül a tulajodnos az építmény átadáskor visszatartott  bankgaranciák lehívását kívánta a generál kivitelező részére  ellehetetleníteni. A dolog vége tudomásom szerint polgári per lett, mely során megállapítást nyert, ok nélkül lehetetlenítette el a kivitelező garanciális munkáit, így erre nem hivatkozhat a pénzügyi garanciák lehívásának megtagadásakor. )