Rohad a lakásom

Rohad a lakásom

Létrehozva 2013. szeptember 28. Utoljára módosítva 2017. március 15.
Írta: Bartos Péter

 

Mottó: "Azt értem én, hogy motor! De mi hajcsa?"

Nagyjából így állunk a páratechnikai problémák megértésével. Nem teszek ezért én senkinek szemrehányást, mert 20 év alatt én is csak annyit tanultam e hibákról, hogy elmondhatom, ritkábban lepődök meg mint a többség. Pedig nagyon egyszerű az egész.... s talán ezért találjuk meg a magyarázatokat, megoldásokat nehezen.

Ez van Babocsai Néni!

 

Egy átdolgozott hibafeltárási anyag segítségével járjuk körbe ezt az átkozott problémát.

Megtekintés: 2010.12.05. csapadékmentes, hideg idő (havas környezet)

    Hibák:
    Az igényesen felújított lakásban több helyiségben a sarkoknál, mennyezetnél erős  nedvesedés tapasztalható.


01.JPG
    

 

 

02.JPG

 



    A megválaszolásra váró kérdések:
    1. mi okozza a nedvesedést?
    2. van-e bizonyíték az okra/okokra?
    3. mi lehet a megoldás?

   Érdekes módon a nedvesedési problémák fűtési idényben jelentkeznek.  Nyáron meleg van, pára is van, még sincs gond. Télen hideg van, pára is van, gond is van. (Mivel kétszer buktam fizikából, rájöttem a lehető legegyszerűbb módon kell elmagyaráznunk magunknak a dolgokat, hogy megértsük, így a pótvizsgán is menni fog.)

Tehát valami…. a hideg, meleg és a vízpára szerelmi háromszögből indul ki.

Mire az anyag végére érünk rájöhetünk, a hőmérséklet és páratartalom igazi függőségi párkapcsolatáról van itt szó.

A nedvesedést un. páratechnikai probléma, nevezetesen páralecsapódás okozza.
A hiba okának bizonyításához először ki kell zárni más közreható  tényezők lehetőségét.
A lakás külső homlokzatánál az eresz vonalban láthatók vízfolyás  nyomok, tehát elvileg a tetőtől is ázhatna a lakás.

03.JPG

 

Ezt az alábbiak miatt zárom ki;
 A megtekintéskor a tető száraz volt, az időjárás pedig igen hideg, (-5 Celsius fok) ami kizárta az olvadást. Ennek ellenére a lakásban a  nedvesedés komolyan jelentkezett. A homlokzaton látható vízfolyás nyomok nem csak a sarkokra korlátozódtak, így ha a tetőtől ázna a lakás, akkor mindenhol áznia  kéne, ahol ázás nyom látható a homlokzaton.

05.JPG

 

    Meg kell említeni, a megtekintett lakás homlokzatánál lényegesen  nagyobb ázás nyomok láthatók a szomszédos lakások esetében, ahol viszont  nem jeleztek az ittenihez hasonló nedvesedési problémát.

04.JPG

 

(Megjegyzés: időközben az egyik 1. emeleti lakásból is jeleztek nedvesedést.)
    A tető javítása indokolt a közösség lehetőségei függvényében, de alapvetően a mostani problémát nem az öregedő tető héjazat okozza.
Mi bizonyítja azt, hogy a hiba páralecsapódás?
A fentiek kizárják a tetőtől történő közvetlen ázás lehetőségét, mint ahogy az is más hiba okra utal, hogy a lakásban nem csak a mennyezetnél  látunk penészesedésre utaló nyomokat, hanem a szekrény háta mögött,  akár a padlószinten is.

 

06.JPG

 

07.JPG

 

 Miképp működik a hiba?
Ahhoz, hogy ezt megértsük néhány alap dolgot  tudnunk kell. (Sok mindent kihagyok, csak a legszükségesebbeket említem.)

A levegőben általában mindig van nedvesség, vízpára. Ezt talán Pistike is tudja, de azt már nem biztos, hogy beleverték a kis agyába,  minél melegebb a levegő, annál több párát, nedvességet képes magába foglalni . Pedig ha ezt tudná Pistike, akkor két egyszerű dolgot is ki tudna ebből következtetni;

1. Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb  nedvességet képes magába foglalni.

2. A levegő hőmérsékletének növekedésével növekszik, csökkenésével csökken nedvesség megtartó képessége.

 

A 2-es pontban jelzett szabályt ezennel nevezzük ki „melegvíz ” szabálynak, mert „melegben vizesebb lehet a levegő”.

Na jó, de mire megyünk evvel a hülye szabállyal?

A szabály segítségével érthetjük meg, mitől penészesek, nedvesek a lakások.

 Egyszerűsítsük le a dolgot. Először van a nedvesedés, ha az sokáig jelen van, akkor a nedvesedés helyén penészgombák is megjelennek.

Mostantól nedvesedésről beszélünk, mert evvel kezdődik a konfliktus.

A nedvesedés a levegő páratartalmának (egy részének) kicsapódása. Ha nyáron kivesszük a hideg hűtőtáskából a sört, akkor doboz oldala nedves lesz. Kicsapódik a meleg levegő páratartalmának egy része arra az isteni sörös dobozra.

A páratartalom kicsapódása  a harmatpontnál kezdődik, amikor is a párás -a környezeténél - melegebb levegő egy a harmatponti, vagy annál hidegebb felülettel (környezettel) érintkezve leadja a páratartalmának egy részét , mivel a levegő lehűl, és a fenti „melegvíz” szabály szerint a hideg levegő nem tud annyi párát megtartani, mint a meleg levegő.

Mellékelek egy táblázatot, (www.thermodoki.hu oldalról töltöttem le) mely megmutatja, hogy  adott hőmérsékletű és relatív páratartalmú levegőnek hány Celsius fok a harmatpontja.

Az első függőleges oszlop a levegő hőmérsékletét jelzi, míg az első vízszintes sor a relatív páratartalmat. A táblázat többi számadata a két változóhoz tartozó hőmérsékleti értéket Celsiusban.

Harmatpont 

 

 

 Celsius

 30%  35  40  45  50  55  60  65  70  75  80  85  90  95  
 30 C  10,5  12,9  14,9  16,8  18,4  20  21,4  22,7  23,9  25,1  26,2  27,2  28,2  29,1  
 29  9,7  12 14   15,9  17,5  19  20,4  21,7  23  24,1  25,2  26,2  27,2  28,1  
 28  8,8  11,1  13,1  15  16,6  18,1  19,5  20,8  22  23,2  24,2  25,2  26,2  27,1  
 27  8  10,2  12,2  14,1  15,7  17,2  18,6  19,9  21,1  22,2  23,3  24,3  25,2  26,1  
 26  7,1  9,4  11,4  13,2  14,8  16,3  17,6  18,9  20,1  21,2  22,3  23,3  24,2  25,1  
 25  6,2  8,5  10,5  12,2  13,9  15,3  16,7  18  19,1  20,3  21,3  22,3  23,2  24,1  
 24  5,4  7,6  9,6  11,3  12,9  14,4  15,8  17  18,2  19,3  20,3  21,3  22,3  23,1  
 23  4,5  6,7  8,7  10,4  12  13,5  14,8  16,1  17,2  18,3  19,4  20,3  21,3  22,2  
 22  3,6  5,9  7,8  9,5  11,1  12,5  13,9  15,1  16,3  17,4  18,4  19,4  20,3  21,2  
 21  2,8  5  6,9  8,6  10,2  11,6  12,9  14,2  15,3  16,4  17,4  18,4  19,3  20,2  
 20  1,9  4,1  6  7,7  9,3  10,7  12  13,2  14,4  15,4  16,4  17,4  18,3  19,2  
 19  1  3,2  5,1  6,8  8,3  9,8  11,1  12,3  13,4  14,5  15,5  16,4  17,3  18,2  
 18  0,2  2,3  4,2  5,9  7,4  8,8  10,1  11,3  12,5  13,5  14,5  15,4  16,3  17,2  
 17  -0,6  1,4  3,3  5  6,5  7,9  9,2  10,4  11,5  12,5  13,5  14,5  15,3  16,2  
 16  -1,4  0,5  2,4  4,1  5,6  7  8,2  9,4  10,5  11,6  12,6  13,5  14,4  15,2  
 15  -2,2  -0,3  1,5  3,2  4,7  6,1  7,3  8,5  9,6  10,6  11,6  12,5  13,4  14,2  
 14  -2,9  -1  0,6  2,3  3,7  5,1  6,4  7,5  8,6  9,6  10,6  11,5  12,4  13,2  
 13  -3,7  -1,9  -0,1  1,3  2,8  4,2  5,5  6,6  7,7  8,7  9,6  10,5  11,4  12,2  
 12  -4,5  -2,6  -1  0,4  1,9  3,2  4,5  5,7  6,7  7,7  8,7  9,6  10,4  11,2  
 11  -5,2  -3,4  -1,8  -0,4  1  2,3  3,5  4,7  5,8  6,7  7,7  8,6  9,4  10,2  
 10  -6  -4,2  -2,6  -1,2  0,1  1,4  2,6  3,7  4,8  5,8  6,7  7,6  8,4

 

 9,2

 

 

 

A táblázatban szereplő példa magyarázata;

Ha a környezeti levegő hőmérséklete 20°C, a relatív páratartalom pedig 65%, akkor

a párakicsapódás 13.2°C –on következik be. Ez azt jelenti, ha a 20 fokos, 65%-os páratartalmú levegő mondjuk 13 Celsius fokos fallal találkozik, akkor a levegőből kicsapódik a pára egy része a falra. Na! Ez a nedvesedés.

Megjegyzem itt gyorsan. Sokan úgy tudják, a „0” Celsius fok a harmatpont. Nem –nem. Az a dérpont. Onnantól a víz kicsapódásakor lefagy, dér, zúzmara és egyéb nyalánkságok megjelenési formájában. Pl. lásd a szódásszifon  patronját, amikor „betekerjük”. Akinek ez képileg nem jön át, az gondoljon a „Jégermajszterre”, amikor kikapjuk a mélyhűtőből…annak is „lefagy az oldala”, ha szakszerűen hűtöttük le. Ezért is mondom én mindig, a Jégerhez a boltban csak az alapanyagot vesszük meg, de mi készítjük el otthon.

Kísérletezgessünk egy kicsit a fenti problémával, ahogy a jelen példában szereplő lakásnál is tettük.

    A  lakóval többször egyeztettem a megtekintés után telefonon. Kértem egy  ventilátor beüzemelését a nagyszobába a nedves  mennyezeti sarokra irányítva azt. Két nap múlva a lakó elmondta, a ventilátor a 20 fokos lakást lehűtötte 16 fokra, de a fal nem száradt ki.
    Mi történt? Nem a ventillátor hűtötte le a lakást, mert az csak mozgatja a belső levegőt.
    A szoba azért hűlt le, mert a szekrény mögötti falazat felmelegedett. Igényelte a fal a meleget. Lényegesen hidegebb volt mint a szoba többi fala. Mivel eközben nem lett több hőenergia betáplálva a szobába, a szoba levegőjének hőmérséklete  lecsökkent.
    A látszólag sikertelen kísérlet után kértem a lakótól, a párás sarokhoz állítson be egy kis  hősugárzót.
    Ezt követően a mennyezeti sarok nedvesdése megszűnt. (Mindegy pontosan mikor szűnt meg, mert a dolog fizikája a lényeg.)
    A  hősugárzó üzemelésével több hőenergia jutott a helyiségbe, leginkább a problémás helyre. A hősugi felmelegítette a kritikus falrésszel érintkező levegőt  az meg a mennyezetet/falrészt, így az  "kiszáradt".

Mit is csináltunk, amikor befűtöttünk a saroknak? Megemeltük a  levegő –és a fal) hőmérsékletét, ami miatt a levegő visszakérte a kicsapódott párát a faltól (melegvíz szabály!!!....melegebb levegő több nedvességet képes felvenni és megtartani). 

Tehát, ha nedvesedés van, két dolgot tehetünk, hogy biztonságosan megszűnjön a probléma. Melegebbé kell tenni az adott helyet, vagy csökkenteni kell a páratartalmat.

Megállok itt egy kicsit. Nem biztos, hogy többet kell fűteni, azért hogy egy falrész melegebb legyen. Lehet  szigetelni, lehet, csak a szekrényt kell  elhúzni a faltól egy kissé, vagy a hosszú sötétítő függönyt rövidebbre vágni, hogy a meleg levegő a hideg felületek felé keringhessen, esetleg időkapcsolóval egy kis ventillátorral átmozgatni a levegőt a helyiségben.

Van, ahol már az is elég, hogy kitisztítják a fürdőszobai szellőzőt, vagy főzésnél páraelszívóval a szabadba nyomják a  párás levegőt. Ahol azonban nagy gond van, ott általában nem segít a szekrény tetején lévő páramentesítő játék, mert jó az elv, és a megoldás, csak olyan ez mintha vödörrel akarnánk kimerni a medence vizét, vagy pohár vizekkel oltanánk a szénakazal tüzét. (Szóval ez annyi, mint halottnak a csók.)

 

 08.JPG

 

 

 

 

Tehát a nedvesedés (így a penészesedés is) a hőmérséklethez tartozó pártartalomtól függ. Ma sok cég van a piacon, akik a lakások nedvesedését, penészesedését megszüntetni ígérik. Be kell csak írni az Internetkeresőbe a  passzív vagy  aktív szellőztetés szavakat, és millió variációban kapjuk azt, ami a fenti fizikát kerülgeti.

Minden megoldás a hőmérséklettel, és a páratartalommal játszik, a siker érdekében. Ehhez használják a szellőztetést. Régebben elégnek gondolták csak a passzív szellőztetést, mára bebizonyosodott a modern épületekben aktív szellőztetés nélkül fűtési idényben gondok adódnak a páratechnikával.

 

Na okoska!…- mondhatná valaki-, akkor arra kell valami magyarázatot kreálni, hogy mitől penészesebb ma a lakásom, -amikor műanyag ablakaim vannak-, mint a régi huzatos ablakaim idejében volt, amikor még fáztunk is. (Az is lehet, régen nem volt nedves, penészes, csak az ablakcsere után jelentkeztek a gondok.)

 

A válasz a „melegvíz szabály”-ból következik.

Fűtési idényben a kinti levegő hidegebb, mint a benti. A melegvíz szabályból kiindulva a hidegebb levegő kevesebb nedvességet tartalmaz.

Ha huzatos az ablakom, lehet, hogy hidegebb van bent, mintha jól szigetelt ablakaim lennének (tulajdonképpen mindegy, műanyag ablak, vagy mai modern faablakról beszélünk), de eközben a huzat (filtrációnak mondják a nyílászáróknál jelentkező légmozgást) szárazabb levegőt szállít a lakásba, ami felmelegszik, hiszen fűtünk.

A kintről beáramló, és felmelegedő levegő viszont párát (nedvességet) vesz fel a lakás bent lévő párás levegőjétől. Szárítjuk a kinti hűvösebb levegővel a lakást.

(Mielőtt elmegyünk otthonról, vagy lefekszünk aludni, szellőztethetünk hosszabban 3-4 perc. Ha otthon tartózkodunk nem szabad  hosszan szellőztetni, inkább többször 1-2 percet!!!!)

 

A jó légzárású ablakok –pld. műanyag ablakok- megszüntetik a légáramlást, s ez által a szárító hatás is drasztikusan csökken. Lehet, hogy melegebb van a lakásban (más csak azért is mert a párásabb levegő melegebbnek tűnik, mint ugyan azon hőmérsékletű száraz levegő……. az Amazonas mellett a 30 fok 90% páratartalommal melegebbnek tűnik  mint a Szaharában a  30 fok 5% páratartalommal.), de szellőztetés híján egy dunsztot alakítunk ki környeztünkben. Egy meleg dunsztot.

Ha megnézzük a táblázatot, segít megérteni, miért kell szellőzés.

Ha mondjuk egy szoba sarkában nedves a 16 fokos fal, és  25 fokos (Celsius fok) a szoba levegőjének hőmérséklete, 60% a relatív páratartalma, akkor a harmatpont 16,7 fok. A fal azért nedvesedik, mert a 16,7 foknál alacsonyabb a hőmérséklet a sarokban.

Nekiállok szellőztetni.

A szoba hőmérséklete  lecsökken 25-ről 24 fokra, a kérdéses sarok 16-ról 15 fokra a páratartalom pedig 60-ról  55%-ra.

A 24 fokos 55%-os relatív páratartalmú levegő harmatpontja a táblázat szerint 14,4 fok. A korábban nedvesedő sarok ettől melegebb, mert 15 fokos.

Ha ezt így huzamosabb időn keresztül fent tudjuk tartani, akkor a nedvesedés el fog tűnni. A dolog fizikája párakezelés oldalon ez. Másképp is eljuthatunk ide.

Jussunk?

Jussunk!

Tehát. 16 fokos fal, 25 fokos 60%-os levegő. Oda tolom a hősugárzót, és 30 fokos levegőt küldök a saroknak. Eközben fölmegy (tegyük fel) 65%-ra a páratartalom, a fal meg fölmelegszik 24 fokra.

A táblázatot megtekintve kitűnik, hogy ezekhez az adatokhoz 22,7 fok a harmatpont. A falam pedig 24 fokos, ami ugye többnek tűnik, mint a 22,7 fok, így megint csak eltűnik a nedvesedés.

 

A megoldásokat illetően a lehetőségeink szűknek tűnhetnek, sőt azt gondoljuk, milliókba kerülhet a megoldás. Ez nem igaz.

 

Milyen más lehetőségek adódnak, ha nem akarunk többet fűteni, és nem tudjuk a problémát szellőztetéssel teljesen megoldani, - mondjuk mert elfeledjük a szellőztetést, vagy csak lusták vagyunk, vagy elvárjuk, hogy valaki más másképp oldja meg a mi problémánkat? (Nehéz, segíteni azon a betegen, amelyik  nem akar igazán gyógyulni és csak a dokiktól várja a megoldást…no de nézzünk még körül).

 

Vegyük ki most a megoldásból a külső hőszigetelést, mert bár ez lenne az egyik legjobb megoldás, - mert pl. nem kell koszolni a lakásban-, de igen drága, és egy társasházban nem is biztos, hogy mindenki szigetelni akar (mert nincs mondjuk „zsé”).

A belső szigeteléstől több építész és szakértő óva int, teszem hozzá nem ok nélkül.

Én mint utolsó mentsvárként mégis erre felé mozdulnék.

A jelen példában szereplő lakás tulajdonosának azt javasoltam belső hőszigetelésként Nikecellt ragasszon a falra, gletteljen, szellőző festéssel fessen. Fóliát nem javasoltam a hőszigetelésre, hogy ne zárjuk le a falat teljesen páratechnikailag.

Nem szerencsés azonban ez a megoldás, mint ahogy azt sem tartom jónak (penészes lakásról beszélünk), ha mondjuk lécváz közé légréteggel hőszigetelést rakunk, majd párazáró fóliát és ezt gipszkartonnal burkoljuk.

 

A dolgot átgondolva, többekkel megvitatva leginkább a páratechnikába való durva beavatkozás miatt tartok e megoldásoktól. Ha van egy hideg falam, ami nem nedves, nem penészes, csak hideg, nos akkor mehet a dolog, de ha nedvesedés miatt akarom a szigetelést, akkor óvatosan próbálkozzunk.

A nedvesedésre hajlamos falra  párazáró burkolatot rakni veszélyes, - főleg ha kinn a falazat repedezett- mert mögötte a penész akár fokozottan is jelentkezhet. Ha lécváz közé kőzet- vagy üveggyapot szigetelést teszek, kell a fólia, mert a gyapot csucsogni fog a víztől egyébként. A fólia miatt ez a projekt buktának látszik.

Ugyan ez áll a Nikecell típusú anyagokra is, mert ezek önmagukban párazárókként kezelendők. Ezek ugyan nem csucsognának a víztől, de mögöttük a penész megjelenhet, vagy felerősödhet.

Inkább úgy mondom ez utóbbi megoldásban sem bízok.

(Megjegyzés: belső oldali szigetelés ügyben infok beemelve 20120227

http://www.parafa.net/web/index.php?option=com_content&view=article&id=97:epueletek-utolagos-bels-oldali-hszigetelese&Itemid=102

és http://www.bautrend.hu/index.php/zold-energia/3391-hszigeteles-ytong-multipor-asvanyi-hszigetel-lapokkal ) 

Induljunk ki megint a fizikából. Miért csapódik ki a pára a sarokban? Mert relatíve hideg. Ha mondjuk kétszer olyan vastag lenne a fal? Akkor biztos melegebb lenne a sarok, sőt a páratechnikában is kompatibilisek lennénk az eredeti fallal.

Falazzunk?

Inkább gondolkodjunk.

Mi az amivel vastagabbá tehetném a falat, jó páratechnikával? Kapásból jónak tűnik a 12,5 mm-es nem vízálló gipszkarton. Első réteg száraz vakolatként. (Lásd ide http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=2685 ), majd ha ez kevés, egy második réteget is feltehetünk a kötés után, vagy a tapasztalat begyűjtését követően a következő fűtési idény előtt. E második réteget és bátran szerelő ragasztóval tenném az első rétegre, némi csavar biztosítással a ragasztó kötéséig.

Mennyezeti rész nedvesedése esetén egy réteg gipszkartont vagy lécvázra tennék (frankó spot lámpát beépítve, had nézzen a szomszéd), vagy Nikecell típusú anyagot ragasztanék csíkban a függőleges fal vonalában. (50-60 cm csík esetén nem zavar be, hogy ez párazáró anyag.)

 

De szóba jöhetne akár ez is;

http://www.halltex.hu/main.php?inc=utoho&kieg=gallery

A fenti anyagra vonatkozó visszajelzések többnyire a hanghatás csökkenését istenítik, amiből arra következtetek, jók a mellékhatásai a cuccnak.

 Még további megoldások:

A résszellőzők nélkül beépített modern nyílászárók általánosan rontják a  lakások (nyílván a kritikus fölső szint, földszint, sarok lakás helyeken jelentkeznek leginkább a problémák emiatt)  páratechnikáját, amire csak rátesznek a modern szintetikus festékek, tapéták, és csak tüneti kezelésként segítenek a gombaölő szerek ( a szekrény lábaihoz, vagy hátlapjához oda sem tudjuk fújni, kenni az anyagokat).

Résszellőző utólagos beépítésével kijavíthatjuk azt a hibát, ami nélkül nem is engednék ilyen ablakokat beépíteni.

http://ajtoablakszerviz.hupont.hu/1/javitasi-lehetosegek

http://www.hatvan.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=159:peneszesedik-a-lakas-tul-jo-az-ablak&catid=51:lakas&Itemid=123

 

Páracsökkentés:

Ha esetleg tudni akarjuk milyen a lakásban a páratartalom, hogy ahhoz képest szellőztessünk, vagy kapcsoljuk be a párátlanítót, nos akkor „páratartalom mérő”-t (higrométer) kell a neten keresni, amit már pár ezresért is utánunk vágnak.

(Ne keverjük össze a hygrometer-t a hydrometer-rel. Ez utóbbi nem a páratartalmat méri, hanem a folyadék áramlását. Ilyen például a vízóránk.)

http://www.conrad.hu/conrad.php?name=AdvSearch&query=p%C3%A1ratartalom%20m%C3%A9r%C5%91&search_in=1&gclid=CKOn5cj-z6YCFYMI3wodAlVVGg

Ha a pára dolgokról, szellőztetésről szeretnénk többet olvasni;

http://www.szelloztetes.hu/index.php?m_id=2&id=102

Közérthető, és igen jó cikk a páráról, penészről;

  http://player.hu/siker-penz/peneszedes/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=peneszedes

Mi van, ha minden fenti dolgot kipróbált valaki, és mégis nedves, penészes a lakókörnyezete?

Két dolog lehetséges ez esetben;

1.Véletlenül úszómedencébe lakik ahol nem egészen így kell a páratechnikai   problémákat megszüntetni, tehát  ki kell mászni onnan, és lakásba kell költözni!

2.Ha lakásban nem szűnnek a problémák  akkor valamit elrontott  a tisztelt Polgártárs….ezért kezdje előröl. A problémáknak meg kell szűnniük!

  

Vége!

Akinek azonban még ez is kevés az nézzen be ide is;

 

www.balthazarzsolt.hu.

(a keresőbe írjuk be, harmatpont)

 
 

 Míg ezt az anyagot pofozgattam,  a Galaxy War nagylemezt (1977) hallgattam.(maximum zene!) spec. hanglemez átvételről.

 

Beírás 2016.01.20.

Párátlanító berendezések ( kisebb költség mint túlfűteni a lakást, és hatékonyságuk igen jó ) alkalmazása. Az alábbi hivatkozásban jelzett készülék csak a párát távolítja el (50.000 Ft ) a lakás levegőjéből, nem hűt, nem fűt .  Nem sokkal drágább áron lehet vásárolni olyan "mobil klímát" ami tudja ugyan ezt a funkciót, de nyáron "hűvöset is tud csinálni".  A nyári üzemeléshez viszont  a falon egy nyílást kell készíteni, hogy kifelé tudja nyomni a meleg levegőt. A téli funkcióhoz nem kell a lyuk, akkor ugyan úgy üzemelnek mint  amostani hivatkozásban jelzett készülék.

http://www.fisherklima.hu/paratlanito/?gclid=CjwKEAiA2ve0BRDCgqDtmYXlyjkSJACEPmdwlFrBZALKoCUQwUvjNIqGrISev8WFDEAu37Ehks0QoxoCELrw_wcB

Mi a véleményem  a tablettás páramentesítőkről (mert ugye az olcsó,és a magyar embernek ez a fontos)?

Nos!  Szépek, kicsik, olcsók, arra kiválóak, hogy rácsodálkozzunk tényleg van "víz" a levegőbe, de úgy egyébként felejtős a dolog.

Jók-e a kínai mobil klímák ilyen feladatra. Amelyik tudja ezt a párátlanító ( így szokták jelölni e funkciót; DRY ) funkciót, az jó.

És a minőségük? A nyugati gépeket is kínában rakják össze. Nincs gond az ilyen kínai gépekkel.  Nekünk kettő is van.

Az amit kb. 10 éve vettünk, az egy kicsit már zajos, mert lakás festéskor párátlanításra, nyáron légkondizni, télen néha gyors fűtésre (hagyományos fűtószál van benne), illetve a levegő megtisztítására használjuk.